tanusitoexpressz

tanusitoexpressz

Napelem és napkollektor - ha ezt elolvasod, garantáltan soha többé nem kevered össze őket

2021. november 08. - tanusitoexpressz

female-gc9efe3d54_640.jpgArra gondoltam, hogy egyszer s mindenkorra tiszta vizet öntök a pohárba és ezt a két eszközt gyorsan elintézem egy cikkel, hogy végre pont kerülhessen egy zűrzavaros vita végére. Ahogy utánaolvastam a két rendszernek, úgy találtam, sokan nem értik… Most egyszer s mindenkorra igyekszem ezzel a cikkel rendet tenni a fejekben!

Hadd hozzak egy szemléletes példát: a napelemnek és a napkollektornak pont annyi köze van egymáshoz, mint a vírusnak a baktériumhoz.

A kettő nem egymás szinonimája!

Amit tapasztalunk a vírusokból és a baktériumokból, hogy mindkettőtől betegek leszünk. Viszont teljesen más a felépítésük, máshogy betegítenek meg bennünket, más ellenük a védekezésmód és a gyógymód is. Ez így talán világos és egyértelmű.

Na, pont ennyi köze van egymáshoz a napelemnek és a napkollektornak is. Ami közös tulajdonságuk, hogy mindkettő a nap energiáját használja, csak teljesen másra és teljesen máshogyan.

Mit csinál és hogyan a napkollektor? Mérnökünk válszol:

 

Nos, mindkét rendszer a nap energiáját hasznosítja, csak másképp. Ha egyszerűen szeretnénk őket megkülönböztetni, akkor úgy mondjuk, a napkollektor melegvizet készít, amiben fürödni tudunk, a napelem pedig áramot termel.

Azért keverik össze rendszeresen, mert hasonlóan néznek ki és a kérdés körül fogalmi zavar alakult ki. De ha azt szoktuk volna meg, hogy a napkollektor piros színű, míg a napelem fekete, akkor könnyebb lenne a megkülönböztetés. A fekete szín a minél nagyobb hatásfok elérését szolgálja.

A napkollektorok két fajtája terjedt el, a síkkollektor, ezt szokták összetéveszteni a napelemmel, és a vákuumcsöves napkollektor, amit már könnyebb megkülönböztetni a napelemtől.

Mindkét technológia régóta velünk van, és gyakran egy épületben mindkettőt alkalmazzuk. Fontos különbséget tenni közöttük, viszont nem határolnám el ilyen élesen, hogy egy lapon ne kellene őket említeni. A két technológia egymást remekül ki tudja egészíteni. Sőt, lehetőség van arra is, hogy a napkollektorral ne melegvizet állítsunk elő, hanem hideget. De ez már egy bonyolultabb rendszer.

Az E-on is szükségét érezte csokorba szedni a két rendszer alkalmazásának lehetőségeit, a cikk itt olvasható

Azonban vigyázzunk az ilyen kijelentésekkel: „ha a nap energiájával csak fűteni szeretnénk, a napkollektor lehet a jobb választás.” Ez ugyanis zsákutca, amibe több projektnek is beletört a bicskája és így rengeteg napkollektoros rendszer „sült be” az országban egy időben.

Mit csinál, és hogyan a napelem? Mérnökünk válaszol:

 

 A napelem a felépítéséből fakadóan egyenirányító berendezés, mert a felületére érkező napsugárzás egyenáramot termel a berendezésen keresztül. A wikipédia szerint:

„A napelem vagy fotovillamos elem, amit az idegen photo-voltaikus kifejezésből a magyar irodalom olykor PV elemnek is nevez, olyan szilárdtest eszköz, amely az elektromágneses sugárzást (fotonbefogást) közvetlenül villamos energiává alakítja.”

Ilyen és ehhez hasonló leírásokat bőségesen találunk a neten, ha a rendszer felépítésére vagyunk kíváncsiak, például itt is.

Videót is készítettek már róla, nem egyet.

Valamint a napkollektort és a napelemet ne keverjük össze a légkollektorral se, ez egy harmadik berendezés, a levegőt melegíti. Többen úgy ismerik, mint „sörkollektor”. A következő animáció a légkollektor működését szemlélteti.

 Mindezt hétköznapi nyelvre a legjobban az alábbi példával tudjuk lefordítani. Ha ezt megjegyzed, garantáltan soha többé nem fogod összekeverni őket:

 A napkollektor elsősorban Használati Meleg Vizet vagy, ahogy a szakmában rövidítik HMV-t állít elő. Kézenfekvő lenne a melegvizet fűtésre is felhasználni. Azonban a használat jellegéből adódóan ez a megoldás igen körülményes és az üzemeltetése kellő odafigyelést igényel, ezért nem terjedt el. Ugyanis a tetőn elhelyezett napkollektor táblák által felmelegített melegvizet egy puffer tartályba vezetjük, amelynek a méretét a fogyasztási szokásokhoz igazítva határozzuk meg. Mivel fürödni időszakosan szoktunk, fűteni pedig folyamatosan, ebből fakadóan a puffertartály hőtartalmának kivételezési ideje (kisütése) fürdéskor ciklikus, fűtésnél viszont folyamatos üzemet kíván. Vagyis az történik, hogy míg fürdésre elegendő melegvizet „tartalékoltunk”, addig fűtésre hamar kisütjük a tárolónkat és ezt követően már nem áll rendelkezésre elegendő tárolt mennyiség.

Ahhoz pedig sokkal több napkollektor táblára lenne szükség, ha a puffertartályt a fűtési üzemre méreteznénk. Ha ezt tennénk, nyáron jelentős mértékben ki kellene takarnunk a kollektorok felületét, ha szeretnénk a rendszer tönkremenetelét megelőzni, a „besülést” elkerülni.

A „besülés” egy olyan jelenség, amikor a kollektorban található szolár folyadék alkotóelemeire esik szét a magas hőmérsékleten forrás során és egy fekete massza marad a helyén, melynek eltávolítása rendkívül körülményes és drága.

Tehát ne feledd, ha elektromos autód van és napelemet veszel hozzá, akkor feltudod tölteni az autódat a napelem segítségével. Ha viszont napkollektort veszel, akkor az elektromos autódat csak lemosni tudod meleg vízzel.

Kövesd Facebook oldalunkat, hogy ne maradj le a hasznos információkról.

Neked is kérdésed van, amire keresed a választ?

Küldd el nekünk Facebook oldalunkon keresztül üzenetben, és mi továbbítjuk szakértőnkhöz, Mucsi Sándor energetikai auditorhoz! 

A bejegyzés trackback címe:

https://tanusitoexpressz.blog.hu/api/trackback/id/tr7316746692

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása