Felkérést kaptam, segítsek tisztába tenni a „Házon kívül” című műsorban is bemutatott családi ház esetében milyen lehetőségek lennének az energetikai korszerűsítésre, milyen javaslatokkal tudnék szolgálni a spórolás jegyében.
A riportot és a részletes elemzést megtalálják a honlapunkon.
Az infógrafikát itt is közzéteszem.
A ház a 90-es években épült, két szintes, szigetelve nincs, viszonylag jó állapotban lévő hagyományos gázkazánnal és vegyes tüzeléssel fűthető, a fűtési rendszere nyitott, a csővezetékek szigeteletlenek és fűtött téren kívül halad jelentős részük, amely hőveszteség szempontjából igencsak kedvezőtlen, de ami még rosszabb, hogy a használati melegvíz vezetéknek is jelentős a hővesztesége.
A legnagyobb hőveszteséget a szigeteletlen épületszerkezetek jelentik (28% külső falak, 17% padlásfödém, 13% padlástéri falak, 7% szerkezeti hőhíd, 6% padlószerkezet), összesen több, mint 70%-ot tesznek ki.
A nyílászárók, noha a teljes lehűlő felületnek csupán a 7%-át adják, mégis 13% szerkezeti veszteséggel és 16% filtrációs veszteséggel rendelkeznek. Utóbbi alatt a szélterhelés hatására jelentkező „huzathatást” kell érteni, erre mondják, hogy „szelel az ablak”. Szerencsére az épület viszonylag sűrű beépítettségű területen található, ha a város szélén lenne, akkor ott a duplájára is nőhetne a filtrációs veszteség.
A ház jelenlegi hővesztesége 23 kW, található az épületben 3 db split klíma is, de azt nem használják fűtésre.
A ház éves üzemeltetési költsége 6-700 ezer Ft körül mozog, ezt mind a lakók, mind a számítás is alátámasztotta, bár a kérdés erősen függ attól, hogy milyen arányban használják a gázfűtést és a vegyestüzelést.
Az új rezsiárakat nehéz meghatározni, mert függ attól, hogy milyen profilt alkalmaz a szolgáltató, illetőleg az aktuális piaci ártól, ezért javaslom a neten található díjkalkulátorok használatát. Én úgy számoltam, az új árakkal 3,6 MFt lenne az üzemeltetés, ha mindent ugyanúgy használnának és az időjárás is hasonlóan alakulna az előző évekhez képest.
A korszerűsítést részletes költségbecsléssel támasztottam alá, a teljes korszerűsítés kondenzációs kazánra való áttéréssel, napelem nélkül nettó 11 MFt körül alakulna, míg hőszivattyúval és napelemmel nettó 16 MFt lenne 2022-es árszinten. Mindkét esetben a teljes fűtési rendszer cseréje megtörténne, az igényektől függően tehát nettó 12-18 MFt körül mozognak az árak egy hasonló kétszintes, 160 m2 alapterületű családi ház esetében.
A részletes számításban levezettem az egyes korszerűsítésekkel milyen energia- és milyen költségmegtakarítást lehetne elérni régi és új árakon, a megtérülésüket is megadva.
Megvizsgáltam különböző üzemeltetési körülményeket és részletes javaslatokkal szolgáltam.
Az elemzés második részében rátértem azokra a pontokra, amelyekkel kisebb ráfordítás (1-1,5 MFt) mellett, kellő odafigyeléssel elérhető a több, mint 50%-os energiamegtakarítás és végső soron az, hogy az elszabadult rezsiárak megközelítsék a korábbi üzemeltetési költségeket.
Röviden felsorolom ezeket:
– Használjuk ki az épület adottságait és csökkentsük a fűtött lakóteret, ezzel akár 35%-os energiamegtakarítás is elérhető
– Éljünk a rezsicsökkentett árakkal a határértékig, ha többféle fűtési rendszerünk is van, akkor ezeket próbáljuk meg a határok közé optimalizálni
– Ha tehetjük, szigeteljük a födémet és a padlástéri falakat, de ne elégedjünk meg a tíz éve még „jól bevált” 10 cm-el. Ma már a min. 15 cm a bevált, födém ésetében pedig a min. 20-30 cm. Van lehetőség belső falakat is szigetelni két eltérő hőmérsékletű helyiség között is, amellyel további energiát tudunk megtakarítani, erre részletesebben is kitérek az esettanulmányban.
– Csökkentsük 2-3 °C-al a belső hőmérsékletet amikor csak tehetjük (éjszaka és ha nem vagyunk otthon), ennek érdekében hordozható vagy programozható szobatermosztátot, időjárásfüggő vezérlést használjunk.
– Legyünk óvatosak a belső oldali falszigeteléssel, kerüljük a tűzveszélyesség szempontjából nem megfelelő anyagok használatát.
– Ügyeljünk a páratartalomra, a penészképződés feltétele a 14°C-os falhőmérséklet és a tartósan (2-3 nap) 70% feletti páratartalom.
– Kövessük nyomon a fogyasztást napi rendszerességgel, ha tehetjük, vannak már olyan applikációk mobiltelefonra, amelyek segítenek ebben.
– Ha van fűtő split klíma a lakásban, akkor nagyon jó kiegészítő fűtés lehet, még jobb, ha tudunk rá igénybe venni „H-tarifát”.
– Szabályozzuk be a fűtési rendszert.
A részletes tanulmány honlapunk főoldaláról, vagy ezen a linken is elérhető: https://tanusitoexpressz.hu/esettanulmany-1
Arra gondoltam, hogy egyszer s mindenkorra tiszta vizet öntök a pohárba és ezt a két eszközt gyorsan elintézem egy cikkel, hogy végre pont kerülhessen egy zűrzavaros vita végére. Ahogy utánaolvastam a két rendszernek, úgy találtam, sokan nem értik… Most egyszer s mindenkorra igyekszem ezzel a cikkel rendet tenni a fejekben!
Megnéztük, hogy a gyakorikérdések oldalon milyen kérdéseket tesznek fel az emberek az energetikai tanúsítvánnyal kapcsolatban? Kíváncsiak voltunk milyen válaszok érkeznek. A cikksorozat folytatódik. A második részben kicsit "szakmaibb" kérdésekkel foglalkozunk. 
Tegnap, azaz 2021. október 18-án napvilágot látott a lakossági napelemes pályázat. Íme a legfontosabb tudnivalók: