Megnéztük, hogy a gyakorikérdések oldalon milyen kérdéseket tesznek fel az emberek az energetikai tanúsítvánnyal kapcsolatban? Kíváncsiak voltunk a válaszadók iránymutatásaira. Mi magunk is megleppődtünk, mennyi kérdés érkezett ezzel kapcsolatban. Az alábbiakban a legjobb kérdések és válaszokból szemezgettünk, kiegészítve Mucsi Sándor energetikai szakértő álláspontjával. A válaszok terjedelmét tekintve úgy döntöttünk, hogy egy cikksorozat keretében mutatjuk be az álláspontokat. Az első részben általános kérdéseket válogattunk össze.
Voltak olyan kérdések, melyek többeket is foglalkoztattak, ezek a következők voltak:
[2.] Két különböző tanúsító által készített tanúsítvány között lehet- e különbség, azaz más-más lesz-e a besorolás? (link itt és itt)
A válaszokra pedig nem sokat kellett várni, azonban mindenféle válsz érkezett.
„Igen, főleg, ha másnak mérnek, gondolnak valamit. Nálunk is pl. az aljzatot teljesen másnak írták, mint ami volt az valójában. Sőt, a fal szerkezetet is másnak írták!”
„Az esetek többségében igen, de nem feltétlenül az összes esetben… Olyan viszont elvileg sosem történhet meg, hogy ugyanazon házon az egyik szakértő B-s, míg a másik F-es besorolást mér. Itt már túl nagy a különbség ahhoz, hogy ne gyanakodjunk mérési hibára (vagy más turpisságra).”
Mit mond erről szakértőnk?
A kérdést feltevők arra keresték a választ, hogy egyazon ingatlan esetében előfordulhat-e és ha igen, milyen okból az, hogy a tanúsítás eredményeként eltérő besorolás adódik. A kérdés értelmezését a "mérés" szó tovább nehezíti, mely az alábbi hozzászólásban is tetten érhető:
"Analóg az érték, amit mérnek (pl. a ház hőkisugárzása)"
Háátttööö.... szóval ez nem így működik. Ilyet nem is ír elő a rendelet. Nem mérünk hőkisugárzást."
Két dolgot kell tehát tisztáznunk. Az egyik az eltérő besorolás kérdése a másik a "mérés" kérdése. A "mérés" fogalmának tisztázásával kezdeném.
[3.] Mit mér a tanúsító?
A rövid válasz az, hogy azt, amiből meg tudja kellőképpen ítélni az adott épület épületfizikai jellemzőit (pl. falak hossza, belmagasság, ablakméretek, fal-, födémvastagság, adott esetben roncsolásmentes falszerkezeti réteg azonosítás stb.). Amit viszont nem mér, az az épület hőkisugárzása. De nézzük a hosszabb választ.
Az energetikai tanúsítványok hitelesítésére szolgáló weboldalon a következő szöveg olvasható:
2008. június végén megjelent az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) számú Kormányrendelet, mely más jogszabályokkal együtt azt a célt szolgálja, hogy az energetikai tanúsítvány informatív szerepe révén javítsa az épületállomány energiahatékonyságát, segítse a tulajdonosokat ingatlanjuk energetikai korszerűsítésében, ezáltal hozzájáruljon a háztartások energiaköltségeinek csökkentéséhez.
Az e-tanúsítás a 2013.01.01.-től feltöltött hiteles energetikai tanúsítványok országos elektronikus nyilvántartása.
A jogalkotók célja az volt 2012-ben, hogy az energetikai tanúsítvány a benne közölt információk révén szemléletformáló jeleggel érvényesüljön, járuljon hozzá a háztartások energiaköltségének csökkentéséhez. Ebben az időben terjedt el a hőkamerás mérés fogalma. Sokan úgy gondolkodnak a mai napig – és ezzel rendszeresen találkozunk a felmérések során –, hogy a szakember több órán keresztül hőkamerás méréseket fog végezni. A rendelet alkotásának idején több cég is vásárolt hőkamerát, gondolván, hogy piaci előnyre tehet majd szert ennek révén. Csakhogy hamar bebizonyosodott, hogy ez zsákutcának bizonyult. Egyrészt azért, mert a rendelet rögzítette a tanúsítvány elkészítéséért elkérhető díj összegét, ezért a hőkamerás mérések díja egyszerűen nem nyert létjogosultságot, másrészt a megfelelő hőkamerás vizsgálatok elkészítése csak bizonyos időjárási körülmények mellett ad értékelhető eredményeket (téli időjárás, kifűtött épület, esti napszak stb.). Ennek hiányában szép színes képek készíthetőek ugyan, de értékelésük kétséges eredményekhez vezet.
Nagyon leegyszerűsítve hőkamerás méréseket hibadiagnosztikához használunk, az energetikai tanúsítás ezzel szemben olyan mérnöki számítás, melynek során először az épület rendelet szerinti hővesztségét állapítjuk meg, majd a benne alkalmazott gépészeti, villamos stb. rendszerek energiafogyasztása révén egy a rendeletben megfogalmazott viszonyítási ponthoz képest megállapítjuk az energetikai besorolást.
[4.] Miért térhet el két különböző tanúsító számítása?
Ennek a fentiekben elmondottakon kívül is számos oka lehetséges.
Ha és amennyiben két eltérő tanúsítást végző kolléga felméri ugyan azt az ingatlant, akkor elviekben az épületfizikai jellemzőket közel hasonlóan fogják értelmezni. Amennyiben kellően alaposan jártak el. Azonban eltérések lehetnek a nem látható és nem vizsgálható szerkezeti rétegek azonosítása tekintetében. Ezért bizonyos mértékű eltérés elfogadható.
Az is elvárható, hogy a gépészeti és egyéb rendszereket egyféleképp azonosítsák. De ha pl. a légkezelő használatával kapcsolatban az ingatlan használója eltérő információt oszt meg, vagy a berendezés adattábláján más adatok szerepelnek, mint amit az ügyfél megad, a számítás el fog térni.
Ha két tanúsító közül az egyik nem megy ki a helyszínre és a felmérést saját kútfőből egészíti ki jobb esetben az ügyfél megkérdezésével, akkor is eltérhetnek a végeredmények.
Az, hogy "másnak írják a falat" gyakran előfordul. Ugyanis "nem látunk bele" a falba, bár erre is léteznek eljárások. Sok esetben korábbi ismereteinkből, tervezők elmondásaiból, emlékezetből állapítjuk meg, hogy az adott szerkezeti réteg hogyan is épülhetett fel. Ilyenkor az alapos szemrevételezésre és a korábbi ismereteink felhasználására (lsd. tipizált házgyári szerkezet az építési idő függvényében) vagyunk kénytelenek hagyatkozni, hisz megfúrni nem fogjuk a falat. Az szükségtelen hőhidat hozna létre.
Minnél jobban belemegyünk a kérdés értelmezésébe, annál több pontot fogunk azonosítani arra, miben térhet el két tanúsító egymáshoz képest és még az is előfordulhat, hogy mindketten kellőképpen meg is tudják indokolni, hogy a számítás során miért úgy jártak el.
Azt tanácsoljuk, hogy amennyiben energetikai korszerűsításben gondolkodik az ügyfél, akkor okvetlen konzultáljon az épületfizikai jellemzőkről és kérjen tanácsot a beruházás tekintetében. Nemrégiben elindult a Magyar Mérnöki Kamara térítésmentesen igénybevehető lakossági energetikai tanácsadása. Bővebb infó itt.
[5.] Mi történik akkor, ha nem áll rendelkezésre, vagy a tulajdonos eladás előtt nem akar tanúsítványt csináltatni? Itt sem teljesen voltak egyértelműek a válaszadók.
„Ha az ügyvéded szerint így rendben van, akkor semmi gond, úgyis ő intézi a Földhivatali teendőket.”
„Elvileg az eladó kaphat utólag büntetést érte, de szerintem 0 az esélye.”
„Törvény kötelezi erre a tulajdonost, nem fogsz tudni szerződést kötni vele, ha nincsen tanúsítvány. Van, amelyik 1 évig jó csak.”
„Anélkül pedig nem fogja tudni eladni, mert az adásvételiben kötelezően szerepelnie kell a számának. Ellenkező esetben a földhivatal visszadobja.”
Tegyünk pontot az ügy végére, és olvassuk el a szakértő válaszát:
Nos, igen. Ezek is rendszeresen előforduló kérdések.
A rendelet tanúsítvány elkészítésének kötelezőségéről rendelkezik mégpedig az eladónak az oldalára telepítve azt. Vannak országok, ahol ez másképpen van, mint nálunk.
A tanúsítvány elkészítése törvényi kötelesség eladás vagy tartós bérlet esetén. Vannak természetesen kivételek és erre rendszeresen fel is hívjuk az ügyfeleink figyelmét. Sőt, ha lehetséges vagy a tanúsítvány elkészítése ésszerűtlen, akkor elsőként próbáljuk meg az ügyfelet lebeszélni a tanúsítvány megrendeléséről, kimondottan költségmegtakarítási célból. Azonban még így is többször előfordult, hogy az ügyfél kérte. És jól tette, mert ezzel eleget tett törvényi kötelezettségeinek. Más esetben akár nyilatkozat is adható, ha az a kivételeknek (pl. az ingatlan nem lakhatás céljára szolgál és nincs benne fűtési rendszer) megfelel.
De nézzük sorban a válaszokat.
a). Hallottunk mi is ügyvédekről, akik mondták..., nem akarunk tippeket adni, miket. Nem tartjuk követendőnek. Egy ügyvéd akkor jár el korrektül az ügyfele érdekeiben, ha arról ad tájékoztatást, ami a törvényi kötelezőség. Ebben is szívesen segítünk, ha esetleg az adott ügyvéd nem kellőképpen tájékozott. Persze nem a kerülendő tippek tekintetében.
b). Nem az eladó fog bűntetést kapni. A tanúsítványok ellenőrzésére a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara jogosult. Szankció esetén a tanúsítót szankcionálják. Az eladó az adásvételt követően kiekrül a jogügyletből.
c). Igen, az esetek 95%-ban nem fog tudni szerződést kötni, ami az ügyvédek korrekt fellépésének köszönhető. Sajnos az országnak vannak olyan pontjai, ahol még mindig küzdeni kell azért, hogy az eladók eleget tegyenek ennek a törvényi előírásnak. Sokkal egyszerűbb elkészíttetni, mint nem elkészíttetni, ugyanis tíz évig érvényes. Az, hogy egy évig érvényes nem tudom honnan származó információ. Tény, hogy a tanúsító rendszert mostanában sűrűn vizsgálták felül és vezettek be módosításokat, de ez nem jelenti azt, hogy maga az elkészült energetikai tanúsítvány ne lenne továbbra sem 10 évig érvényes.
Az Más kérdés, hogy ki kéri és milyen célból a frissebbet. Ha pl. két eladás között az ingatlanon jelentősebb beavatkozás történt, akkor szükségszerű lehet a tanúsítványt újra elkészíttetni. Az ügyfeleinknek javasoljuk, hogy a tanúsítvány hatályáról mindig primer forrásból tájékozódjanak:
176/2008. krm. 8. § *
(1) A tanúsítvány tíz évig hatályos.
(2) * Ha a tanúsítvány hatálya alatt az épületre irányadó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni, ha a tanúsítvány hatálya alatt eladás, vagy bérbeadás történik. Új tanúsítvány készítésével az előző hatályát veszti.
Mit jelent ez? A fenti jogszabály szól a tanúsítvány hatályosságáról és a követelményérték megváltozásáról már elkészült tanúsítványok esetén is. Mi is javasoljuk már meglévő tanúsítvány esetén ismételten elvégeztetni a tanúsítást, hisz akkor lesz egy jobb besorolással bíró tanúsítványunk, amivel érvelhetünk későbbi vevőink felé.
d). Igen, így kéne történjen. Csakhogy a földhivatal nem dobja vissza. De erre az ügyfél ne alapozzon.
A tanúsítvány érvényességét illetően ne találgassunk. Persze vannak, akik szeretik űzni ezt a sportot, de ez egy elég egzaktul definiált dolog. Ha bizonytalanok vagyunk konzultáljunk tanúsító szakemberekkel. Az, hogy ingatlan adásvételénél vagy tartós bérlet esetén kötelező, nem zárja ki, hogy bárki készíttessen tanúsítványt, amikor arra szüksége lenne. Hisz annak pont az a lényege, hogy információval szolgáljon az épület akkori állapotáról és energiafogyasztásáról, amikor a tanúsító azt felmérte. Az energiafogyasztás mellett számos hasznos információ is kiolvasható belőle.
[6.] Mindenkiben felmerül a kérdés, hogy vannak-e esetek amikor nem kell energetikai tanúsítvány. A „Gyakori kérdéseken” az egyik kérdezőben is felmerült ez a kérdés, erről itt olvashattok.
Itt végül heves vita alakult ki. Az első három válaszadó még válaszolt magára a feltett kérdésre, majd eléggé eltértek a kérdező által felvetett problémától:
"Mi nem külön energetikai tanusitványt kaptunk. Hanem birtokba-adási jegyzőkönyv, épitészmérnők által készült okirat."
"De, kötelező, a Földhivatal nem jegyzi be anélkül."
"Eladóként nem tudsz kibújni alóla. A vevőnek joga van tudni, hogy milyen házat vesz, és mennyit kell majd fűtenie."
"Nem kötözködni akarok, vagy városi legendákat mesélni, de szép álom, hogy erre van az energetikai tanúsítvány amit Te mondasz. Valóban erre kéne, hogy legyen. ..Aki csinálta egy helyrajzi számot kért, alaprajzot és egy címet, hogy google maps-en rá tudjon nézni. Másnap reggel már meg is jött PDF-ben a tanúsítvány. Úgyhogy ennyire tessék ezt komolyan venni. De persze ettől még kötelező."
"Az energetikai tanusitvány alapján se tudod kikalkulálni a fűtésszámlát például!"
Maradjunk annyiban, hogy szakértönkre bízzuk a válaszadást, tehát az alap kérdésünk még mindíg az, hogy vannak -e olyan esetek, például, ha nem hitelre vesszük az ingatlant, amikor nem kell az energetikai tanúsítvány, de a fűtéssel kapcsolatban sem hagyjuk önöket válasz nélkül, lentebb visszatér szakértőnk erre is.
Rövid választ a 176/2008. (VI. 30.) krm. 1.§-a és a 2.§ a) bek. ad. Ezt a részt sűrűn elővesszük, hisz vannak feltételek, amikor újra és újra megvizsgáljuk hova is tartozik az adott ingatlan energiakorszerűsítése vagy kell-e rá tanúsítvány.
A hitelfelvétel fogalmát az energetikai tanúsításról szóló rendelet nem ismeri. Vannak olyan esetek, amikor vagy Bank, vagy pályázat írja elő a meglétét. Ezek a formációk másodlagosan kapcsolódnak az energetikai tanúsítvány témaköréhez. Eddig több, mint hatvan formációval dolgoztunk, fontosnak tartjuk a pontos feltételvizsgálatot, melyhez ismernünk kell a vonatkozó rendelkezéseket.
Viszont azt szeretném leszögezni, hogy ami nem hiteles energetikai tanúsítvány, az nem alkalmas adásvétel lebonyolítására sem. A hiteles energetikai tanúsítvány egyértelmű fedlappal bír, melyet a Lechner Tudásközpont lát el a hitelesítéshez szükséges azonosító HET számmal, illetőleg elektronikusan is tárolja. Azt bárki le tudja kérdezni a hitelesítő felületről, hogy a kiszemelt ingatlan rendelkezik-e energetikai tanúsítvánnyal és milyen besorolást kapott.
Statisztikai lekérdezések is indíthatók a felületen. Érdemes próbát tenni vele.
Tehát, "a) az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épület" kategóriába önálló épületek (pl. nyaralók, ahogy a b) pontba is) tuszakolhatóak be, 25 m2-es lakásra, ami egy társasházban található kelleni fog.
Állattartó épületek sajnos nem kaptak helyt a kivételek között (míg pl. mezőgazzdaságiak igen), tehát azokat immel-ámmal próbáljuk beleértelmezni, viszont ott, ahol nincs fűtési vagy hűtési rendszer a belső légállapot szabályozására (2.§.a) bek.), az a rendelet értelmében nem is minősülhet tanúsításra szoruló épületnek, így arra készíthető, de nem kötelező. Azért készíthető, mert ilyenkor meg lehet mondani, hogy ha és amennyiben pl. fával fűtjük, akkor hova fog esni az energiafogyasztás.
[7.] Az előző kérdés válaszadói között, volt, aki egyértelműen kijelentette – bár ott a kérdés nem is erre vonatkozott –, hogy egy energetikai tanúsítványból sosem tudjuk kikalkulálni mennyi lesz a fűtésszámla. Azonban találtunk olyan kérdezőt, aki pont erre volt kíváncsi, és még választ is kapott:
„Energetikai tanúsítványban hogyan kell értelmezni a "fűtés éves fajlagos nettó hőenergia igénye" értéket? Ez alapján meg kellene tudnom becsülni az egyes fűtések megközelítő árát. Valaki segítene?
Link itt.
A mértékegység alapján, a m2-re vetített fűtési teljesítmény kWh-ban. Vagyis 100m2 háznál szorzod 100-zal. Aztán forintosítod az energia egységárával(kWh). Villanynál úgy 37 Ft talán. De keress rá a kulcsmondatodra, és biztos, hogy találsz ilyen kiszámítási táblázatokat.”
Mit mond erről szakértőnk?
A fűtésszámlát gondos tanúsító kikalkulálja, hisz meg tudja adni az átlag lakossági árakat és a program kiszámolja. A ház hőveszteségét már tényleg nehéz lesz a tanúsítványból kiszedni, de ez egy másik kérdés.
Hát szakember nélkül el lehet gurigázni a kérdésen egy darabig.
A "fajlagos nettó" értéket azzal a nettó alapterülettel kell szorozni, amire a fűtési rendszerünk vonatkozik. Ez általában megegyezik az ingatlan alapterületével, mert a teljes alapterületről azt feltételezzük, hogy fűtött. Nem minden esetben fűtött a teljes alapterület.
Ha megtaláltuk a Fűtés éves fajlagos nettó hőenergia igényét (qF), akkor abból nem tudjuk kiszámolni a fűtési rendszerünk fűtési költségét. Mert míg előbbi az elvárt értéket mondja meg (most ne részletezzük, hogy ki és hogy állapította ezt meg), addig utóbbihoz ismernünk kell a tanúsítványban felvett fűtési rendszer EF értékét. Ha ezt is megtaláltuk, akkor tegyük el melegebb napokra és lapozzunk a tanúsítvány végére, és keressük az energiahordozók összesítését.
Winwatt programmal (leggyakoribb) készült tanúsítvány esetén képek előtti utolsó oldal "javasolt korszerűsítések leírása" sor felett. Auricon szoftver esetén "Becsült fogyasztás energiahordozók szerint:", "Számítási módszerek" felett, tanúsítvány végefelé. Egyéb szoftver esetén kérjen szakmai segítséget. Előfordul, hogy azért nem fogja megtalálni, mert az adott tanúsító esetleg nem megfelelően dokumentálta ki. Persze ez ugye rika eset.
A cikksorozat folytatását itt találod: Mit kérdeznek meg az energetikai tanúsítványról? (2. rész)
Kövesse Facebook oldalunkat, hogy ne maradjon le a folytatásról. Ha kérdse van, amire keresi a választ, küldje el nekünk Facebook oldalunkon keresztül üzenetben, és amint lehetőségünk lesz, válaszolunk rá!
